Ugrás a tartalomhoz

császármadár

Adatok

Magyar név: császármadár

Latin név: Tetrastes bonansia (Bonasa bonasia)

Tágabb kategória, magyar: Madarak (osztály)

Tágabb kategória, latin: Aves (classis)

Szűkebb kategória, magyar: Tyúkalakúak (rend)

Szűkebb kategória, latin: Galliformes (ordo)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 500 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1954

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

Egyezmények: Bern III.

Irányelvek: Madárvédelmi Irányelv I., Madárvédelmi Irányelv II/B.

További információk

Hazai előfordulás
Csökkenő egyedszámú és elterjedésű faj. Az elmúlt század első felében még a Dunántúl egyes pontjairól is ismert volt. Az 1970-es években még elterjedtebb  fajként  írták  le,  az  Északi-középhegységben a Börzsönytől a Zemplénig előfordult, de ez a populáció az elmúlt évtizedekben gyorsulva felmorzsolódott. Az ezredforduló környékén a Medvesben, a Mátrában és a Bükkben néhány páros, az Aggteleki-karszton és a Putnoki-dombságban néhány tíz páros állományai voltak, összesen 88–133 páros országos állománnyal. Az ezredfordulót követő évtizedben ez 20–40 párra csökkent. Jelenleg valószínűleg már csak az Aggteleki-karszt térségében költ, mintegy 20–30 pár. Az eltűnés feltételezett okai az erősödő vaddisznóállomány általi predáció, a klimatikus hatások és a tarvágások eredményeként elszegényedő erdőszerkezet. Élőhelyein kerülni kell a tarvágásokat, meg kell őrizni a fajgazdag, természetes erdőtársulásokat és apasztani kell a vaddisznó, valamint a róka és a borz állományát.

Forrás: Végvári Zs. 2022. Császármadár. – In: Szép T., Csörgő T., Halmos G., Lovászi P., Nagy K. & Schmidt A. (szerk.) Magyarország madáratlasza. 2., javított és kiegészített kiadás. – Agrárminisztérium, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, p. 62.

Fajok elterjedése

Sáv bezárása